Már egy hete! ;)

Kedves Ti! :)

Szinte hihetetlen mennyi dolog történhet csupán pár nap alatt!
Az itteni élet nagyon izgalmas továbbra is és egyben nagyon kimerítő! Nem gondoltam volna, de tényleg állandóan fáradtak vagyunk Timivel! Az állandó koncentrálás, figyelem, a sok új dolog, szokás...De élvezem, nagyon! Tetszik, hogy változnak a szokásaim és tetszik, hogy vannak dolgok, amik egész mások, mint otthon. A legnagyobb változás eddig az, hogy megeszem a gombát. Igen, megeszem a gombát. Ezt azok kedvéért írom le még egyszer, akik olyan régóta ismernek, hogy tudják, hogy sosem szerettem a gombát. De olyan helyzetben voltam, hogy a legjobb döntésnek az tűnt, hogy eldöntöm, ezentúl megeszem és kész. És nem mondhatnám, hogy a kedvencem lett, mert őszintén szólva (és előre nagyon nagyon elnézést kérek a gombapártiaktól) nem látom értelmét, mert számomra nem igazán van íze. :D De komolyan élmény túllépni egy ilyen hosszú "szokáson". :)
Az iskola igazán érdekes, egyértelműen tetszik! Sok-sok rendkívül jó programjuk van és teljesen a tanulók igényei, a különbözőségek figyelembe vétele van a középpontban és tényleg megkapják ezek a lányok azt a figyelmet-életre való felkészítést, amire szükségük van, amit valószínűleg sokuk otthon nem kapna meg. Még a tanári közösségben nem igazán vagyunk benne, viszont ma  megtudtuk, hogy itt az a szokás, hogy az új kezdeményezzen, úgyhogy jövőhét hétfőn (a következő hetünk szünet) taktikát váltunk. De egyébként mindenki kedves velünk, segítőkészek, szívesen fogadnak a foglalkozásokon-órákon-meetingeken, csak gondolom egyenlőre mi vagyunk a furcsa idegenek, aki valami fura nyelven beszélnek maguk között. De van most rá pár hónapunk, hogy ez átalakuljon. :)

Amikor csak szép volt az idő, már a suli után mentünk is be a városba nézelődni. A saját tempónkban, a saját kedvünk szerint szépen lassan fedezzük fel a várost, ami annyira más, mint Budapest, de annyira tetszik!
Az első kép az egyik délutánunk legviccesebb momentuma, amikoris a dublini kastély udvarában egy gördeszkázó kutyával futottunk össze. :)

Ezt a képet pedig minden Jane Austen rajongónak küldöm: ;)

Tegnap pedig, az első szabad napunkon, elmentünk itt Dublinban a tengerparthoz, ami igazán gyönyörű volt!! Érdekes, mert hatalmas területen nem volt igazából víz, úgyhogy ott sétálgattunk a homokon, amin látszódott, ahogy a tenger mosta. Rengeteg kagyló volt, amitől én teljesen odáig voltam, úgyhogy gyűjtöttünk is egy adaggal. Esélyes, hogy a ruháim helyett kagylókkal fogok hazamenni. ;)

Megláttunk a távolban egy világítótornyot, úgyhogy eldöntöttük, hogy elmegyünk és megnézzük. Ez a kis kirándulás kagylószedegetéssel és fotózkodással együtt körülbelül 2-2,5 óra lehetett, de nagyon megérte! Közben ilyen gyönyörű helyeken jártunk. :)

 Itt a távolban már látszódik is a világítótorony. :)

Ez pedig már közelebbről, és még egy szivárvány is bekéredzkedett a képre. ;)

És, hogy mindenki elhiggye, hogy nem csak Pinterestről származnak a képek, íme néhány rólunk is. :)

Ezen a képen látszódik, hogy tényleg ott járkáltunk, ahol a tenger szokott lenni.

Mikor már jöttünk vissza a világítótoronytól, összeismerkedtünk egy nagyon kedves idősebb ír bácsival. Tényleg igaz, hogy az ír emberek milyen kedvesek!! :) Ezt tapasztaltuk ma is a gyülekezetben. Egy baptista templomban voltunk, már rögtön ahogy megérkeztünk odajött hozzánk egy bácsi és nagyon kedvesen érdeklődött, leültetett minket, beszélgettünk kicsit. Nagyon hasonló volt az alkalom, mint nálunk, még volt is egy olyan ének, amit ismertem. Itt is megvolt a "Zöldkönyv" - "Füzet" dolog, csak persze nem így nevezve. ;) Egy magyar ismerősöm jár oda, bemutatott minket pár embernek, mindenki olyan szeretettel és örömmel fogadott minket, hogy csak lestünk. :) Utána az ismerősöm személyében lett egy idegenvezetőnk is a délutánra, bent barangoltunk, nézelődtünk és ismertünk meg újabb és újabb helyeket.

Nagyon különleges itt lennem, volt, hogy eszembe jutott még a hét eleje felé, hogy mit keresek itt, de Isten olyan lenyűgöző módon mutatja meg, hogy egyszerűen csak csodálom Őt, és várom, hogy kibontakozzon, amit tervez. Tudom, hogy itt kell lennem és olyan áldott családnál lakunk, annyi bátorítást kapok tőlük és Istentől, hogy meg vagyok győződve, hogy most itt a helyem. Érdekesek az ilyen pár hónapos átmeneti időszakok, izgalmas és annyira élménydús ez a számomra!
És egyébként pedig most épp ezt az albumot hallgatom. :)
http://www.youtube.com/watch?v=z2dul1n-7S8

Ezt az igét pedig ma reggel kaptam Apától (minden nap küld nekem egy igét, ami annyira, de annyira sokat jelent!):
"A föld végén ragadtalak meg, annak széléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek meg! Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak." Ézs 41,9-10

Eszter